Like a bird trapped in a cage 5

- Mi az? – kérdezte Ren döbbenten.

- Semmi - sütöttem le a szemem. Még közelebb jött, majd kihúzta mögülem a fiókot és bedobta a kést.

- Nyugi, eszünkbe se jutna bántani. Mi a jófiúk vagyunk.

- Azért lettem bezárva a szobába és vettétek el a táskámat és a telefonomat?

- Hát, ha akarod a táskád visszaadhatom. – mondta szerényen. Kérdőn néztem rá. – Jó bevallom, JR finomabban is bánhatott volna veled.

- Hát igen! De azt megköszönném, ha legalább a táskám visszakapnám.

- Oké, várj egy kicsit. – mondta majd elindult a szobák felé.

Amikor visszajött kezében a táskámmal, végigmért.

- Nem kényelmetlen a ruhád?

- De egy kicsit. – feleltem.

- Gyere, talán tudok adni neked ruhát. – mondta, majd bement a szobájába. Én is utána mentem. Elkezdett keresgélni a szekrényben, majd kivett egy farmert és egy pólót, és nekem adta. Elvonultam a szobámba, hogy átöltözhessek. A nadrág kicsit hosszú volt, ezért a szárát feltűrtem, de ettől eltekintve nagyon kényelmes volt. A fölső is pont jó volt rám. Úgy döntöttem, hogy kimegyek a nappaliba és folytatom az olvasást.

- Köszi – mondtam Rennek. – Így sokkal kényelmesebb.

- Szívesen. – mondta, majd mikor meglátta kezemben a könyvet ő is elvonult szobájába.

Már két óra is elmúlt, mire megjöttek a többiek.

BaekHo és Aron rendesen köszönt, JR csöndben maradt, Minhyunnak pedig megakadt szeme a konyhán.

- Basszus! Ez tényleg elmosogatott – majd odamentem a konyhába és végigsimított a tiszta pulton. Kérdőn néztem a fiúk felé, mire BaekHo vigyorogva közölte, hogy ma Minhyunnak kellett volna mosogatni.

- Kösz. – vigyorgott rám az említett személy.

Egy ideig pakolásztak, majd mindenki letelepedett a kanapéra.

- Dög éhes vagyok. – csapott a hasára mellőlem Minhyun, majd rám nézett, kaján vigyorral átölelte a vállam és meg is paskolta azt. – Mindig is bírtalak.  – mondta fejét rázva.

- Hagyjad már szegényt! – röhögött Aron és meglökte a vállánál. – Örülj, hogy elmosogatott helyetted!

Amikor Minhyun lefejtette karját rólam, megszólaltam.

- Főztem volna nektek valamit, de tekintve, hogy szinte üres a hűtő és Ren úgy döntött, hogy ketten nem megyünk el bevásárolni…

- Akkor most elmehetnénk. – mondta BaekHo.

- Oké – mondta Ren – én is jövök! Csak írj össze egy listát – nézett rám. Kezembe nyomtak egy papírt és ceruzát, amire felírtam egy bevásárló listát. BaekHo és Ren elkezdtek készülődni, majd el is mentek. Minhyun levágta magát a TV elé, úgyhogy én bementem a „szobámba” olvasni.