Sötét felhők takarták el a holdat a szem elől. Éjfél körül
járhatott az idő. Az utcák ki voltak világítva, habár nem volt túl forgalmas
ilyenkor. A cipőm kopogása visszhangzott körülöttem. Sietősebbre vettem lépteimet.
Az új ruhámban léptem be a bárba. Ae Cha-val voltam
bevásárolni egy hete, de azóta nem volt alkalmam fölvenni. Pánt nélküli volt,
barackszínű, és nem túl sokat takart a lábamból. Egy fekete magas sarkú
szandált vettem hozzá. Nagyon jól akartam kinézni ma, és azt hiszem, sikerült
is.
Körülnéztem, hol találnék magamnak egy pasit, habár ilyet
még életemben nem csináltam. Végül a pult mellé ültem le, és rendeltem valami
jó kis italt. Láttam, hogy a mellettem ülő öltönyös, fekete hajú pasas
végigmér. Felé fordultam. Azonnal elkezdett velem flörtölni, és meg is hívott
még egy italra. Élveztem a helyzetet. Pont erre vágytam. Aztán közelebb hajolt
hozzám, és azt mondta:
- Ma nem érek rá, bébi, de…
A kezébe nyomtam a telefonomat. Elmosolyodott. Beleírta a
telefonszámát, majd fizetett, és távozott. A telefonszámhoz nem írt nevet,
úgyhogy én bepötyögtem valami olyasmit, hogy Pasas a bárból. Elraktam a kis
kézi táskámba a telefonomat, majd elindultam kifelé.
Balra fordultam, mert úgy döntöttem, haza megyek. Úgysem
találok magamnak senkit, és amúgy is elment a kedvem tőle. Minél előbb haza
akartam érni.
Már csak pár utcányira voltam a lakásomtól, amikor hirtelen
egy kéz ragadta meg a csuklómat.
- Szia cica – köszönt rám egy fiú. Döbbenten néztem az arcába.
Nagyon jóképű és vonzó volt, de tipikus rosszfiúnak nézett ki.
- Mit akarsz? – kérdeztem tőle. A csuklómat még nem engedte
el.
- Ráérsz ma este? – kérdezte, majd magához húzott.
Csibészesen mosolygott rám. Ellenállhatatlan volt.
- Hát… éppen rá – feleltem halkan.
- Akkor gyere – mondta, majd elkezdett húzni. – Innen nem
messze lakom.
Nem szóltam semmit, csak követtem. Tényleg nem tartott
sokáig, míg odaértünk egy jó magas épülethez, ahová beléptünk. Egy lépcsőházban
találtam magam. Elég kihaltnak tűnt. Már vagy négy emeletet mentünk föl, én már
lihegtem, úgy kifáradtam. Amikor meghallotta, csak elmosolyodott.
Végre megállt egy ajtó előtt. Kizárta, majd beengedett maga
előtt. A villany égett, úgyhogy körbenéztem. Szép tágas helyiség volt. Tőlem
balra volt a konyha, közepén egy kis asztal székekkel, jobbra tőlem egy
ülőgarnitúra egy kis dohányzóasztallal. Mellette nyílt egy rövid kis folyosó,
ahonnan jobbra és balra 2-2 ajtó nyílt. Nagyon otthonos volt. Tetszett.
A srác egyenesen húzott maga után, miután becsukta az ajtót.
Most vettem észre, hogy szembe velem volt még egy ajtó. Az ajtó mellett egy
nagy polcos szekrény. Ott volt egy tévé, meg egy halom CD, DVD és könyv.
Arrafelé tartottunk.
Bementünk az ajtón, és egy kis szobában voltunk. Egy ágy
volt benn meg egy ablak, azon kívül csak a fehér falak. A srác elfektetett az
egyszemélyes ágyon, majd rám nehézkedett. Az egyik karjára támaszkodott,
miközben a másikkal végigsimított az arcomon, le a nyakamon, majd a karomon át
a kezemig. Bizsergető érzés volt. Lehunytam a szemem. Aztán amikor keze az
enyémhez ért, rájöttem, hogy még fogom a kis táskámat.
Csak azt éreztem, hogy kiveszi a kezemből. Aztán amikor
lepattant rólam, kinyitottam a szemem. Csak annyit láttam, hogy a táskámmal a
kezében szalad ki a szobából, és becsapta az ajtót. Hallottam, hogy a kulcs
elfordult a zárban. Odarohantam, és megpróbáltam kinyitni, de hiába. Zárva
volt.
Teljesen megsemmisülve rogytam le a földre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése